Könyvelés Veresegyházon szakemberektől barátságosan

Az adókulcs csökkentésével 2016-ban ezer forintonként tíz forinttal kevesebb lesz az adó. Ez azok esetében, akik nem jogosultak kedvezményekre, a minimálbér szintjén a jelenlegi 105 000 forintból kiindulva, havi 1050 forint+a minimálbér növelésétől függően ezer forintonként további 10 forint, a garantált bérminimum szintjén a jelenlegi 122 000 forintból kiindulva, havi 1220 forint+a garantált bérminimum növelésétől függően ezer forintonként további 10 forint, az átlagkereset (kb. 230 000 forint) szintjén havi kb. 2300 forint nettó jövedelem-növekedést jelent. Ugyanakkor az átlagkereset két/háromszorosának megfelelő havi jövedelem esetén havonta 4600/6900 forinttal kevesebb lesz a tehetősebbek által fizetendő adó.

Az adókulcs csökkentésével összefüggésben a törvényjavaslat valorizálja a családi kedvezmény mértékeit is, annak érdekében, hogy változatlanul érvényre jusson az a 2014-ben elfogadott szabály, mely szerint a két eltartottat nevelő családok által jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére – 10 ezer forintról 20 ezer forintra – növekszik. Ennek megfelelően a szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe majd a következő rendelkezés lép:

„(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

• a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
• b) kettő eltartott esetén
• ba) 2016-ban 83 330 forint,
• bb) 2017-ben 100 000 forint,
• bc) 2018-ban 116 670 forint,
• bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
• c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

Megjegyzendő, hogy a háromgyerekesek havi kedvezményének teljes érvényesítéséhez havonta az idei 300 000 forint helyett, a jövő évtől 309 375 forint összevont adóalapba tartozó jövedelem szükséges, ami legalább 3,1 százalék béremelésnek felel meg.

A törvényjavaslat ugyancsak valorizálja az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét is, így az jogosultsági hónaponként továbbra is 5000 forint adóban kifejezett kedvezményt jelent majd. Ennek megfelelően a szja tv. 29/C. § (3) bekezdése helyébe majd a következő rendelkezés lép:

„(3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint.”
Az adókulcs-csökkentés érinti a kifizető adókötelezettsége mellett adható béren kívüli és egyes meghatározott juttatások, a tárgynyeremény, a kamatkedvezmény után fizetendő közteher mértékét is.

Ezeknél az adóalapszorzó 1,19-ről 1,18-ra csökken, ami az egyedi, a 200 ezer forint, illetve 450 ezer forint kereteken belüli béren kívüli juttatás esetében az eddigi 1,19x(0,16+0,14=35,7 százalék helyett 1,18x(0,15+0,14)=34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatás esetében 1,19x(0,16+0,27)=51,17 százalék helyett 1,18x(0,15+0,27)=49,56 százalék fizetnivalót jelent a juttatónak.

A kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben a szja tv. 84/G. §-a átmeneti rendelkezéssel egészül ki, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható. A 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell majd megállapítani. A 2016-ban véglegesen osztalékká váló rész tekintetében a 2015-ben kifizetett osztalékelőlegből levont 16 százalék adó sorsáról egyenlőre nincs a javaslatban átmeneti szabály.

A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok szerint további kedvező változások, új kedvezmények és mentességek is várhatóak a szja törvényben.

Az ingyenes vagy kedvezményes munkáltatói juttatások körét bővíti az a javaslat, amely a szja tv. 1. számú melléklete 8.6. alpontjának d) pontját egészíti ki, miszerint 2016. január 1-jétől a foglalkozás-egészségügyi ellátáson kívül adómentes lenne a munkáltató által biztosított, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott szűrővizsgálat, továbbá fizikoterápiás és mentál-egészségügyi ellátás is.

Ez azt jelenti, hogy nem csak a munkavédelemről szóló törvény 58. § (1) bekezdésében kötelezően előírt foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtása esetén nem keletkezne adókötelezettség, hanem az egészségügyről törvényben meghatározott olyan vizsgálatok munkáltatói biztosítása esetén sem, amelyek célja a betegség tüneteit még nem mutató (tünetmentes) személy esetleges betegségének vagy kórmegelőző állapotának – ideértve a betegségre hajlamosító kockázati tényezőket is – korai felismerése.

Az indokolás szerint ugyanis az egészségügyi problémák megelőzése lényegesen kevesebb anyagi erőforrást igényel, mint amennyi az egészségügyi okból kieső munkaerő által okozott bevételkiesés, valamint az orvosi, kórházi kezelések költsége. A megelőzés, a nagyobb költségekkel kezelhető betegségek kialakulásának elkerülése olyan támogatandó cél, amely az állami költségvetésnek is megtakarítást eredményez. Emellett a mozgáskorlátozottsággal, mentálhigiéniás megbetegedésekkel járó foglalkozási ártalmak is jelentős munkakiesést eredményeznek. Mindezek miatt tartalmazza a javaslat a preventív szűrővizsgálatok, valamint a fizikoterápiás és mentál-egészségügyi szolgáltatások (TESZOR 86 .90.13 . és 86.90.18.) munkáltatói juttatásnak az adómentes jövedelmek körébe sorolását.

Egy módosító javaslat új adómentes jogcímmel egészítené ki a szja tv. 1. számú mellékletét, amely szerint adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. A rendelkezést már a 2015. január 1-je utáni folyósításokra is lehetne majd alkalmazni.

A magánnyugdíjról és magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvény (Mpt.) 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a magánnyugdíjpénztár magánszemély tagja bármikor, időbeli megkötés nélkül kezdeményezheti visszalépését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Az Mpt. egy másik, ugyancsak 2015. január 1-j étől hatályos szabálya alapján a pénztártag a pénztári szolgáltatásra való jogosultsága igazolásakor a pénztártól kapható nyugdíj szolgáltatás mértékének ismeretében nyilatkozhat arról, hogy vissza kíván lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ehhez kapcsolódó módosító javaslat a szja tv. 7. § (1) bekezdés j) pontját jc) alponttal egészíti ki, amelynek értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a magán-nyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a magán-nyugdíjpénztártól visszalépő tagi kifizetésként kap. Ezt a rendelkezést – átmeneti szabály alapján – a 2015-ben visszalépők is visszamenőlegesen alkalmazhatják.

Ugyancsak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagokat érinti kedvezően (szintén 2015. január 1-jétől visszamenőlegesen) a szja tv. új 44/E. §-a, amely arról rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tag a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő adó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 ezer forint adó visszatérítéséről rendelkezhet az egyéb rendelkezési jogosultságain túlmenően.

A szja tv. 6. számú melléklete azzal egészül ki, hogy 2015. január 1-jétől mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék is.