Könyvelés Veresegyházon szakemberektől barátságosan

Elöljáróban: a részletes szabályok itt olvashatóak:

http://nav.gov.hu//data/cms319646/61._sz._fuzet_KATAuj_20140217.pdf

1. Kik választhatják a KATA adózási módot?
Az adó alanya lehet az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.

2. Valóban igaz, hogy aki ezt választja, annak csak a KATA törvény előírásait kell ismernie?
Alapvetően igen, ezért ez nagyon megkönnyíti a vállalkozó helyzetét. Van még egy jogszabály, ami a KATÁSOKRA is vonatkozik, ez pedig az Adózás rendjéről szóló törvény. Ez egy olyan jogszabály, ami tartalmazza például az adóhatósághoz történő bejelentkezési és változás bejelentési szabályokat, az ellenőrzés lefolytatásának menetét és a jogkövetkezményeket is.

3. Létezik olyan kizáró körülmény, amikor a KATA adózási mód nem választható?
Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve. Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely az adóalanyiság választásának évében ingatlan bérbeadásból bevételt szerzett.

4. Mit kell tenni, ha valaki szeretné a KATÁT választani, hogyan lehet ezt elindítani?
Már működő vállalkozások esetében – ha a feltételek rendelkezésre állnak – egy változás bejelentőt kell benyújtani és a benyújtás hónapját követő hónap első napjával már elindul a KATA adózás, tehát év közben is bármikor választható. Újonnan induló vállalkozás pedig megteheti, hogy amikor bejelentkezik az adóhatósághoz, azzal egyidejűleg bejelöli, hogy a KATÁT választja. Ilyenkor már eleve KATÁSKÉNT kezdi el a működését a vállalkozás.

5. Elegendő, ha a vállalkozásunkat bejelentjük KATÁRA?
A KATA hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie. Kisadózó lehet a tételes adót jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, bt. és kkt. esetében pedig a társaság kisadózóként bejelentett tagja. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt., a kkt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, valamint nyilatkozni lehet arról is, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja.

6. Mi a különbség a között, hogy valaki főállású vagy nem főállású KATÁS?
A különbség egyrészt a fizetendő adó nagyságában rejlik, valamint fontos az is, hogy a főállásúként bejelentett kisadózó biztosítottnak minősül. Főállású a kisadózó fő szabály szerint akkor, ha rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, ami több munkaviszonyból is összeadódhat.

7. Honnan lehetünk biztosak abban, hogy a NAV elfogadta a KATÁRA vonatkozó bejelentést?
A bejelentkezést követően az adóhatóság értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást a KATA hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételéről. Amennyiben a bejelentett adatokban változás áll be, akkor azt – a kisadózó címének meg változás a kivételével – a kisadózó vállalkozásnak ismételten be kell jelenteni.

8. Mekkora mértékű adót kell fizetnie a KATÁSNAK?
A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor a tételes adót minden személy után külön - külön kell megfizetni. A tételes adót a kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie.

9. Úgy tudom, van egy bevételi korlát is, amely felett további adót kell fizetni. Ez hogyan működik?
Amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalék adót kell fizetnie. Olyan esetben, ha pl. az adózó 2014. március 10-étől tartozik a tételes adó hatálya alá és minden hónapra meg kell fizetnie a tételes adót, akkor a rá vonatkozó bevételi értékhatár (10*500 000) 5 000 000 forint. A bevétel ezt meghaladó része után az adó mértéke 40 százalék, melyet az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.

10. Szükséges még egyéb adókat fizetni a KATÁN kívül?
A KATÁT jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában a vállalkozói személyi jövedelemadó, a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése alól, a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól, a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Iparűzési adót azonban a KATÁSOKNAK is szükséges fizetniük.

11. Mire szükséges még odafigyelniük a KATÁSOKNAK?
Két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik, ha az adótartozása meghaladja a 100.000 Ft-ot, akkor a KATA adózás megszűnik és a hagyományos rendszerbe kell visszatérni. Visszatérni a KATA adó rendszerbe csak a megszűnést követő 2 év múlva lehet. A másik pedig, hogy a  az adóévet követő február 25-éig nyilatkozattételi kötelezettsége van az állami adóhatóság felé az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről, valamint a KATÁSNAK adatszolgáltatási kötelezettsége is van a bevételt juttató bármely más személy nevéről és címéről, valamint a naptári évben megszerzett bevételéről, amennyiben az ezen személytől megszerzett bevétel a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot. Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, ha a bevétel magánszemélytől származik.